Endeusado szó szerint azt jelenti, hogy „istenített” vagy „istenként imádott”. Ez egy erős és kifejező szó, amelyet nem hallani minden nap a dalokban.
Ebben a dalban Arlindo Cruz arra utal, hogy egy olyan világban, ahol sok a csapda és a bűn, néha a „traidor” (áruló) az, akit „endeusado”-ként, azaz istenítettként kezelnek. Ez a szó rávilágít a társadalmi értékek torzulására, és elgondolkodtatóvá teszi a hallgatót.
Arlindo Cruz ebben a sambában nem bonyolítja túl az élet nagy kérdéseit: egyenesen kimondja, hogy a jóság az egyetlen menedékünk egy eléggé zűrös világban. A szöveg meglepően őszinte és kicsit keserű képpel indít. Arra panaszkodik, hogy manapság a csapdákkal és bűnökkel teli valóságban gyakran az árulókat ünneplik jobban: „Às vezes é bem mais valorizado / Amado, endeusado quem é traidor” (Néha sokkal többre értékelik, szeretik és istenítik azt, aki áruló). Ezzel szemben mutatja fel a jóságot, ami nem valami elvont dolog, hanem egy barát, aki védelmet nyújt és kezet nyújt: „É quem dá o abrigo / É quem estende a mão” (Ő az, aki menedéket ad, aki kezet nyújt).
A dal mégsem marad pesszimista, sőt, átfordul egy igazi, felemelő fohászba. Cruz azt mondja, amíg a nap süt az égen, és este feljön a hold („Se a luz do sol não para de brilhar / Se ainda existe noite e luar”), addig a rossz egyszerűen képtelen győzni. A megoldás pofonegyszerű: hinni kell, kimondani az áment („Quem tem fé pra rezar diz amém”), és tenni a jót. Számára a békés világ nem egy elérhetetlen álom, hanem mindenki számára lehetséges valóság, ha egyszerűen felhagyunk a szeretetlenséggel: „E o bem é pra acabar com o desamor” (A jóság azért van, hogy véget vessen a szeretet hiányának).