Doodga a holland doodgaan ige rövidített, informális alakja, ami azt jelenti, hogy "meghalni". Ez egy erős és drámai szó, ami nem mindennapi a dalszövegekben.
A dalban Joost Klein azt énekli: "Blijf hier tot ik doodga" (Maradj itt, amíg meg nem halok). Ez a kifejezés a hűség és az elkötelezettség mélységét fejezi ki, és egyfajta örök ígéretet sugall, ami nagyon emlékezetessé teszi a dalt.
Képzeld el, hogy útnak indulsz Európán át teljesen leégve, útlevél nélkül, mégis fülig érő szájjal. Joost Klein pont ezt az őrült utazást pörgeti fel a holland hip-hop ritmusaira. A dalszöveg tele van konkrét képekkel: busszal zötykölődik Lengyelországba („neem de bus naar Polen”), vonatozik Berlinbe („trein naar Berlijn”), és ha nincs pénze Párizsra, egyszerűen a képzeletét használja („Ik heb geen geld voor Paris / Dus gebruik m'n fantasie”). Még egy kis aprót is koldul egy mosoly kíséretében: „Heb je een eurootje please?” (Kérlek, adsz egy eurócskát?). A refrén pedig egy hatalmas, határtalan kiáltás: „Welkom in Europa / Blijf hier tot ik doodga” (Isten hozott Európában, itt maradok, amíg meg nem halok).
A vidám ugrálás mögött viszont ott bujkál egy jó adag magány is. Hiába járja be a kontinenst, Németországban egyedül érzi magát („Ich bin in Deutschland / Aber Ich bin so allein”), Olaszországban pedig fájdalmat érez („Io sono in Italia / Maar toch doet het pijn”). Nem kéri a finom külföldi ételeket, mint a csiga („escargots”) vagy a paella, inkább csak menekül önmaga elől („Ben aan het vluchten van mezelf”), miközben a rádióban Stromae klasszikusa, a „Papaoutai” szól. A dal címében és hangulatában egyszerre van ott a szabadság, a bolondozás és a szüleink hiánya, amit Joost Klein ezzel az elképesztően fülbemászó dallammal gyúr össze.