A klimtaträsket szó a "Klimpen-tó"-ra utal, ami egy valós hely Svédországban. Ez a szó érdekes, mert egy földrajzi név, ami ritkán jelenik meg dalszövegekben, és egyedi hangulatot kölcsönöz a dalnak.
A dalban a főszereplő a Klimpen-tónál motorozik a hómobiljával, ami a szabadság és a gondtalan szórakozás érzését fejezi ki. Ez a szó segít elhelyezni a dalt egy konkrét, festői svéd környezetben, és felkelti a kíváncsiságot a hely iránt.
A dal egy régi motoros szán iránti lelkesedő szerelmi vallomás. Az Ockelbo 300 minden nap ott várja az énekest az udvaron, aztán kiviszi a Klimtaträsket nevű helyre, ahol a motoros szánon ülve olyan szabadságot érez, amilyet még soha. A visszatérő „Ockelbo 300” [Ockelbo 300] és „Finaste som finns” [A legszebb, ami csak létezik] szándékosan túlzó, ettől lesz a rajongás kedvesen vicces. A svéd „bare” itt nagyjából azt jelenti, hogy „csak” vagy „egyszerűen”, a „skoter” pedig motoros szánt jelent.
A történetben a gép felkapaszkodik a hegyekbe, a hó mindenfelé szóródik, a gázkar pedig teljesen nyitva van. Az énekes fel-le száguld a Svartfjäll környékén, majd meglátja a füstöt a „bodegából”, vagyis egy egyszerű pihenőhelyről vagy kunyhóról, és inkább hazafelé indul. A dal végén megtudjuk, hogy a motoros szán 1972 óta szolgál, háromszázalékos olajkeverékkel működik, és csak néha kell benne dugattyúgyűrűt cserélni. A beszélő szerint ennél jobb gépet elképzelni sem lehet. Ez nem finom költészet, hanem hó, benzingőz, teljes gáz és nagyon határozott vélemény egy Ockelbo 300-ról.