A Reticências szó "három pontot" vagy "gondolatjelet" jelent. Ez egy szokatlan és kifejező szó, amely ritkán fordul elő dalszövegekben.
Adriana Calcanhotto dalában ez a szó a befejezetlenség, a kimondatlan dolgok és a hiány érzését fejezi ki. A "Reticências" itt azt sugallja, hogy a kapcsolatnak vagy az érzéseknek nincs végük, hanem folytatódnak a gondolatokban, mint egy mondat, amit nem fejeztek be. Ez a költői használat teszi igazán emlékezetessé.
Adriana Calcanhotto dala egy olyan pillanatról szól, amikor valaki képtelen elfogadni, hogy a másik elment. A dal rögtön a lényegre tör a „Mentira / Você não foi embora” (Hazugság / Nem mentél el) sorral. Odakint nappal van („Lá fora é dia”), a szobában mégis hideg éjszakai pára, nyirkosság ül („Cá dentro, o relento”). A hiányt nem nagy drámai szavak, hanem hétköznapi tárgyak mutatják meg: a fiókban hagyott pólók („Suas camisetas / Seguem nas gavetas”) és a folyosón heverő fekete flip-flop papucs, azaz a jellegzetes brazil márka, az „As Havaianas pretas no corredor”.
A szélben lebegő függönyök („Cortinas em revoada”) és a lebegő füstkarikák („Anéis de fumaça”) mellett a címadó szó, a „Reticências” (három pont / gondolatjelzés az írásban) jelzi, hogy a történet nincs lezárva. A szöveg végén a makacsul ismételt „Tudo seu / Ainda” (Minden a tiéd / Még mindig) sorok teszik egyértelművé: a lakás minden sarka még a távozóhoz tartozik, a búcsú pedig egyszerűen nem hajlandó megtörténni.