A „nemulțumirea” szó „elégedetlenséget” jelent. Ez egy összetett érzelem, amelyet a dalban a főszereplő elrejt, hogy ne mutassa ki a fájdalmát.
Ez a szó érdekes, mert nem egy mindennapi kifejezés, és mélyebb betekintést enged a dal érzelmi világába. A szövegben az énekesnő azt mondja: „Nemulțumirea o ascund la mine în gând” (Az elégedetlenséget elrejtem a gondolataimban), ami azt mutatja, hogy próbál erős maradni, még akkor is, ha belül szenved.
Ioana Ignat a román popzene egyik jellegzetes hangja, és ebben a számban egy nagyon ismerős belső vitát bont ki: azt a pillanatot, amikor az ember egyszerre akarja elengedni a másikat, és közben legszívesebben utána kiáltana. A dal címe rögtön felüti az alaphangot: „Te strig” (Kiáltok neked / Szólítalak), de rögtön jön a rideg valóság, miszerint „Dar nu auzi nimic / Ești departe” (De nem hallasz semmit / Messze vagy). A szöveg nem finomkodik a szakítás utáni fázisokkal; az énekesnő konkrét képekkel mutatja meg a lezárást. Azt mondja, eltemette az emlékeket, és még a virágokat sem locsolja többé: „Am păstrat doar florile dar nu le-am mai udat” (Csak a virágokat tartottam meg, de többé nem öntöztem őket).
Kifejezetten tetszik a dalban az a dacos keménység, ami a refrén kétségbeesését ellenpontozza. Nem hajlandó többé sírni, és félreteszi a közös szokásokat is: „Paharele de vin eu azi nu le mai beau” (A pohár borokat ma már nem iszom meg). A legérdekesebb belső ellentmondás mégis a hazugság motívuma. Miközben kifelé határozott, magának bevallja: „Mă mint, mă mint, mă mint / Și nu mă las să simt” (Hazudok magamnak, hazudok magamnak, és nem engedem, hogy érezzek). Pont ez a kettősség teszi a dalt fülbemászóvá és hitelessé: az ész már tudja, hogy nem kér a visszatérésből, de a szív még önkéntelenül utána kiabál.