A spanyol „frontera” szó jelentése „határ”. Ez egy kulcsfontosságú szó Manu Chao „El Viento” című dalában, amely a mozgás, az utazás és a határok átlépésének témáit járja körül.
A dalban a „frontera” nem csupán egy földrajzi vonalat jelöl, hanem az emberi tapasztalatok, a remény és a kétségbeesés közötti átjárót is. A szél, az éhség és az emberek mind átkelnek ezen a határon, ami a szabadság és a korlátok kettős érzését is kifejezi.
Manu Chao ebben a dalban nem bonyolítja túl a dolgokat: fog néhány kemény szópárt, és egy ritmusos, hipnotikus menetet csinál belőlük. A spanyol és francia gyökerű zenész imádja a határhelyzeteket, és az El Viento szövege szinte kizárólag az országhatárok és az utak mentén vándorló emberekről szól. Figyeld meg a zseniálisan egyszerű szójátékait: az egyik pillanatban azt mondja, "El hambre viene, el hombre se va" (Jön az éhség, elmegy az ember), ahol csak egyetlen magánhangzót cserél ki (hambre/hombre), a másikban pedig a szerencsét és a halált állítja párba: "La muerte viene, la suerte se va" (A halál jön, a szerencse elmegy). Zord dolgok ezek, mégis dudorászod őket, mert a lüktetés visz magával.
A szövegben felbukkan a "Ruta Babylon" (Babiloni útvonal) kifejezés is, ami Manu Chao reggae- és rasta-kötődéseire utal. A Babilon itt az elnyomó, nehéz rendszert jelöli, az azon átvezető út pedig a túlélésért folyó vándorlást. A szél, az éhség és a halál szabadon járkálnak át a határon ("Por la frontera" [A határon át]), az ember meg csak kénytelen menni utánuk az aszfalton ("Por la carretera" [Az országúton]). Nem magyaráz túl semmit, csak bedobja a kérdést: "¿Cuándo volverá?" (Mikor tér vissza?). Hallgasd meg, és a ritmus azonnal a fejedbe ragad!