Ertage az ertragen ige ragozott alakja, ami azt jelenti, hogy 'elvisel', 'tűr' vagy 'elvisel'. Ez egy erős ige, ami egy nehéz helyzet vagy érzelem elviselésére utal.
A dalban a dalszövegíró azt énekli: "Das ich nicht mehr ertrage" (amit már nem bírok elviselni). Ez a szó kiemeli a dal fő témáját, a fájdalmas szakítást és az elviselhetetlen érzéseket, amelyekkel a főszereplő küzd. Ez a szó mélyebb betekintést nyújt a dal érzelmi világába.
Ismerős az a kínos pillanat, amikor csak azért találkozol az exeddel a villamosmegállóban, hogy visszaadd a cuccait? Henning May, az AnnenMayKantereit frontembere pontosan erről énekel a Pocahontas-ban. Nem szépíti a dolgokat: a találkozás szörnyű, és egyenesen kimondja, hogy „bei mir so viel Zeug von dir rum liegt / Das ich nicht mehr ertrage” (annyi cuccod hever nálam szerteszét, hogy már nem bírom elviselni). A táska nagy, a holmik visszakerülnek, a szakítás pedig véglegessé válik. Henning karcos hangja tele van bűntudattal, miközben újra és újra bocsánatot kér a dalt ihlető lánytól, akit Pocahontasnak becéz: „Es tut mir Leid Pocahontas / Ich hoffe du weißt das” (Sajnálom, Pocahontas, remélem, tudod).
A szöveg legőszintébb része az, amikor szembesül a szakítás logikátlanságával. Felhozza azt az érvet, amit mindannyian hallottunk már: túl régóta vagyunk együtt ahhoz, hogy most hagyjuk abba. Aztán rögtön le is zárja ezt egy kemény káromkodással: „Aber das ist ein verdammt beschissner Grund” (De ez egy rohadt szar indok). Nem köntörfalaz, ez nem elég ok a maradásra. Mégis ott van a tehetetlenség a két véglet között, ahogy énekli: „Ich halt' dich nicht fest / Und lasse dich nicht los” (Nem tartalak vissza, és nem engedlek el). Figyeld meg a hétköznapi szlenget is: a „Wo du gerade pennst” (ahol épp alszol) sorban a pennen a beszélt németben a laza, szleng kifejezés az alvásra.